Az enneagram

Az enneagram szó a görög ennea "kilenc" és a grammes "pontok" szavakból származik. A kilenc pont kilencágú csillagot alkot, ábrázolva a kilenc személyiségtípust és a köztük lévő összefüggéseket. Az enneagram segít személyiségünk megismerésében, gyengeségeink feltárásában és azok erényekké változtatásában.

Az enneagram segítségével arra a tudatalatti részünket ismerhetjük fel, amit tudatos szinten nemlátunk, mégis a háttérből irányiít bennünket.

Ha sikerül kapcsolatot teremtenünk, lassan fokozatosan egy beavatáson esünk keresztül és olyan igazságokat összefüggéseket ismerünk fel, amelyek megváltoztatják az életünket, a viselkedésünket.
Amikor az emlékképek a felszínre kerülnek rájövünk, hogy ahol a nehézségeink vannak, ott rejlenek a kincseink is. Sérülésünkben van a megváltásunk, a szabadulásunk.

Az enneagram pontos eredete ismeretlen, de az tudható, hogy az iszlám misztikusok, a szufik már a VIII. században használták. Sőt, egyes kutatások szerint gyökerei a III-IV. századbeli keresztény mozgalomig, az anakhoréták "a sivatagi atyák és anyák" hagyományáig nyúlnak vissza.
A feljegyzések szerint kivonultak az egyiptomi sivatagba. Ott az eneagram segítségével koncentrációs gyakorlatokat végeztek. Szabad elmélkedésük segített abban, hogy szembesüljenek saját démonaikkal. Szemlélődéseik eredményeit, azaz démonaikat, negatív elementáljaikat, mint az eneagramm kilenc pólusát, írásban összefoglalták.

Később I. Gergely pápa ezt a "listátât" az egyházi tanok számára a hét fő bűnre szűkítette le és kanonizálta.
Az eneagram által leírt negatív elementálok tehát: a harag, a kevélység, az irigység, a fösvénység, a torkosság, a bujaság, a restség (a keresztény hagyományból ismert hét fő bűn),ezeket kiegészíti még a félelem és a hamisság.
Az enneagram szerkezetét egy három- és egy hatszögű alakzat alkotja, melyet egy kör fog egybe. A háromszög. Püthagorasz hármasság törvénye szerint a tézis-antitézis között húzódó feszültség feloldását szimbolizálja. De ugyan ezt fejezi ki az Atya, Fiú, Szentlélek, hármassága a keresztény hitvilágban, illetve a gondolat a szó és a cselekedet hármassága, vagy a test, lélek, szellem hármassága.

Az ősi kabba szerint a háromszög a dualitáson belüli egység jelképe, az egy az egységes egészet szimbolizálja, a kettő az egységtől való elszakadást, a polaritást fejezi ki, a három pedig azt amikor az egy és a kettő összeadódik és újra egy egységes egészet alkot, az ellentétek világába. Tehát ez a szimbólum arra tanít, azt fejezi ki, hogy az ellentétek világában, a földi létben meg kell találnunk az egységet. "Mert sokan vagyunk, de mind Egyek vagyunk." Minden polaritás mögött a mélyben valójában a szeretet egysége húzódik meg. Ez az amit újra fel kell fedeznünk, meg kell találnunk.

Oda érkezünk vissza ahonnan elindultunk!

A hatszög egy magasabb szintű elvet, a püthagoraszi hantosság törvényét alkalmazva, az univerzális tökéletességgel való eggyé válást megelőző, teremtő folyamat.
A kör az egység törvényét jelképezi, amely a minden létező sokfélesége mögött húzódó végső és egyetlen egységet ábrázolja.
Az enneagram szimbóluma tehát az abszolut egységet fejezi ki. Olyan eszköz, amelyre ráhangolódva kapcsolatba kerülhetünk univerzális részünkkel. Így harmóniát teremthetünk magunkban, ezáltal egységbe kerülhetünk önmagunkkal és az egész világgal.

Ahhoz, hogy az enneagramot értsük, szót kell ejtenünk az elementálokról. Mit takar ez a kifejezés?

Az elementálok saját teremtett negatív és pozitív gondolataink, melyek érzelemmel, a tiszta szeretettel, illetve vágyakkal telítődnek, ezeket kivetítjük magunkból és visszatükrőződnek ránk.

Az elementálok lehetnek pozitívak.

Ezek az erények, a tiszta gondolatformák, melyek az ember szellemi lényegéből, az egységhez tartozó valójából, tudatosan teremtetnek.

Ugyanakkor léteznek negatív elementálok is, az úgynevezett vágy-gondolatok, melyeket az ego hoz létre az éntudattól vezérelve, öntudatlanul.

Mindaddig, amíg az ember fel nem ismeri a benne működő negatív elementálokat, addig azok uralják őt.

A személyiség olyannyira ezek rabságába kerülhet, hogy gondolataival, érzéseivel és cselekedeteivel újra és újrateremti, sőt tovább szaporítja ezeket a démonokat.

Például a harag energiája jól szemlélteti, hogyan telítődik egy negatív gondolat negatív érzelemmel, mely nem-tudatos, meggondolatlan cselekedethez vezethet.

Aki a düh fogságában szenved, könnyen belecsúszik ebbe a folyamatba, és nem kevés erőfeszítés és elhatározás szükséges ahhoz, hogy megváljon attól a programjától, ami arra készteti, hogy bizonyos helyzetekben dühvel reagáljon.

Ez mindaddig tart, amíg fel nem ismeri az ördögi kört, és meg nem tanulja, hogyan tud belőle kiszállni: azaz felismeri önmagában a harag ellentétpárját: az isteni békét.

A személyiség részét alkotó negatív elementálok tehát árnyoldalainkat jelenítik meg. Azt az érzetet, hogy magunkat kizárólag anyagi részünkkel, tehát a mulandósággal, a halállal a halálfélelemmel, a sebezhetőséggel azonosítjuk

Ilyenkor félünk minden változástól, mindentől amit még nem ismertünk nem tapasztaltunk. Mozdulatlanságba dermedve várjuk, hogy valaki más megoldja a problémáinkat, nem tudjuk követni az élet változásait. Pedig ugyan úgy ahogy az univerzumban nem létezik állandóság, ugyan úgy az emberi életben is mindig minden változik.

Ezzel szemben az aki felfedezi magában azt az egységet ami az univerzumhoz a világmindenséggel össze köti, fokozatosan közelítve belső világához, belátja, megérzi, hogy azzal együtt, hogy itt a földön individuális lényként emberi alakot öltve létezünk, más felfogásban, tágabban vizsgálva az emberi létet, sokkal kifinomultabb módon, univerzális lényként is jelen vagyunk a világmindenségben.

Így tehát ahhoz, hogy meglássuk mi az ami akadályoz bennünket a mindennapi életben, ahhoz meg kell ismerkednünk személyiségünk elrejtett egyfajta aknamunkát végző árnyoldalával.

Csak ha ettől megszabadulunk, akkor tárul fel előttünk az igazi tiszta valóság. Mint amikor a függönyt elhúzzák az elsötétített szoba ablakán, úgy világít be a fény lelkünk ablakán.

Ekkor felfedezhetjük magunkban azokat az elrejtett kincseket amik segítenek minden nehéznek tűnő élethelyzetben megtalálni a legmegfelelőbb megoldást.

Gyengeségek és erények

Melyek az enneagram kilenc személyiségtípusának jellemző gyengeségei, negatív elementáljai, illetve a szeretet révén ezek milyen erényekké alakíthatók át?

A kilenc gyengeség a következőképp jellemezhető:

1.
Harag - Érzelmileg támadó, vagyis harcias reakció az észlelt veszedelemre.

2.
Kevélység - A félelem hamis büszkeséggel való eltakarása. Nem vagytok méltóak hozzám – nem vagyok méltó hozzátok.

3.
Hamisság – Félek cselekedni ezért nem-egyezik a gondolat, az érzelem, a szó
és a tett. Mást érzek, mást beszélek és mást cselekszem.

4.
Irigység – Azt hiszem nem vagyok képes, vagy nem vagyok méltó arra ami után vágyakozom, ezért haragszom azokra akiknek mindez megadatott.

5.
Fösvénység - Hiányérzetből fakadó vonakodás attól, hogy az egyén bármit, amit
birtokol, elengedjen. Az az állapot, amikor valakit a birtokvágya birtokol.

6.
Félelem – Félelem az érzések kimutatásától, illetve elfogadásától. Elszigetelődés, elmenekülés.

7.
Torkosság – Pótcselekvésbe menekülés, fizikai élvezetek hajszolása. Kívül keressük azt amit belülről nem engedünk felszínre törni. Cselekvés képtelenségünket álcázzuk ezzel

8.
Bujaság – A belső tiszta szeretet fizikai szintű pótlása. Uralkodás és az irányítás vágyából fakadó túlzott mértékű kívánás,amely a sebezhetőség érzéséből fakad.

9.
Restség - Az összpontosítás és a belső figyelem elhanyagolása. Önzsibbasztás és önmagunk elfelejtése.


Az isteni kegyelem által a kilenc személyiségtípus a következő erényeket fejlesztheti ki:

1.
Benső béke - Az univerzális harmónia elfogadása.

2.
Alázat - Annak tudata, hogy mindannyian egyetlen gondolat által létezünk

3.
Egyenesség - A gondolatok, az érzések és a tettek egyezése, ami egy belső béke, egyensúly eredménye.

4.
Egyensúly és állandóság - Tudatállapot, amely a mindenben jelenlévő egység észleléséből fakad.

5.
Lelki szabadság - Azon képességünk, hogy az életet a maga teljességében megtapasztaljuk, s közben semmit sem akarunk megtartani belőle.

6.
Bátorság - A nehézségek idején is kitartó cselekedet, amely abból a tudatból fakad, hogy az ember legbensőbb szellemi valósága sérthetetlen.

7.
Elkötelezettség - Egy cselekménysor melletti állhatatos kitartás, magasabb célok elérése végett.

8.
Megadás – Elengedni mindazt ami az anyaghoz köt, és a tiszta szabad szellemet beengedni.

9.
Céltudatos cselekvés - Önismeretből fakadó cselekvés.

Az egyes túlélési stratégiák, negatív elementálok csak addig vannak velünk, amíg
rá nem jövünk, mi az, amit helyettesítünk velük.
Miénk a döntés, hogy végleg megváljunk tőlük, és ráébredjünk bölcsességgel, szeretettel és erővel teli szeretet-énünkre.

Dr. Nicholas C. Demetry és Dr. Edwin L. Clonts munkája alapján összeállította Katona Mária